Kártevőkről

Az ágyi poloska 4-8 mm hosszú, rozsdabarna színű, szárnyatlan, szipókás rovar. Lábain karmok és tapadókorongok találhatók. Torán jellegzetes szagú váladékot termelő bűzmirigy van.
Kifejléssel fejlődik. A poloska nősténye élete folyamán (1-2 év) naponta 2-3 petét rak, melyeket búvóhelye talapzatára ragaszt. A petékből a lárvák 10 nap alatt kelnek ki és öt vedlés után válnak ivaréretté. A vedlésekhez feltétlenül vérszívásra van szüksége, e nélkül fejlődése megáll. A teljes kifejlődés ideje nyáron átlagosan 60 nap. Az ágyipoloska aránylag szapora, egy poloska ivadékainak száma egy év alatt kb. 4000 lehet. Évente 3-4 nemzedéke van.

Fénykerülő. Nappal hasadékokban, repedésekben, keskeny résekben (irtás után vagy nagy fertőzöttség esetén nappal is előfordul), sötét, huzat- és zajmentes helyeken húzódik meg, ahol olyan mélyen tartózkodik, hogy háta és hasa is a rejtekhely falával érintkezzen. Búvóhelyei rendkívül változatosak. Szívesen vándorol felfelé, ezért gyakran a képkeretek, függönytartók, csillárok felfüggesztési helyeinél, a felső ablakkeret, vagy a falrések között tartózkodik, de ágyrepedésekben és a kárpitozott bútorok hézagaiban is elrejtőzhet, sőt meghúzódhat könyvek és ruhaneműk között is.
Amikor az ágyi poloska tápcsatornája csaknem teljesen kiürült, akkor indul teljes sötétben vándorútra. Érzékszervei fejletlenek. Az embert a hő- és párakülönbségről csak igen közelről találja meg. A nedves, nyirkos, vízgőzzel telített helyiségeket nem kedveli.

Az ágyi poloska legszívesebben embervérrel táplálkozik, de tartós éhezés esetén állatvért is szívhat. Melegben másodnaponként, hűvösebb időben hetenként szív vért, ami 5-10 percig eltart. Hidegben az éhezést rendkívül sokáig tűri, szobahőmérsékleten táplálék nélkül is 2-3 hónapig életben marad. A vérszívásra alkalmas helyet a szívókája végén található érzékszervével tapogatja ki. Leggyakrabban a nyak-, boka- és csuklótájékon szív vért, a viszketés azonban csak a vérszívás után órákkal jelentkezik. Természete egy adott helyhez köti és amennyiben táplálkozási lehetősége, rejtett életmódja zavartalan, azt nem szívesen hagyja el.

Az ágyi poloska írtása házilag szinte lehetelen vagy nagyon költséges, mert nincs olyan szabad forgalomban kapható írtószer amely hosszútávon hatékony. Egyes szerekkel a mindennapi kezelés megoldás lehet, de ez esetben a költségek egy szakszerűen végzett írtás többszörösét is elérhetik.

Ágyi poloska csípések:

Kifejléssel fejlődik. Erősen lapított testű, ovális körvonalú rovarok. Testalkatuk alkalmas arra, hogy nappal szűk hézagokba, rejtekhelyekre húzódjanak. A fényt kerülik, rejtett életmódot folytatnak.
Szárnyuk (különösen a nőstényeknek) gyakran csökevényes. Korlátozott repülőképességüket nem használják eléggé ki.
Lapított, háromszög alakú fejük szabadon mozgatható. A fej két oldalán meglehetősen nagy, összetett szemek találhatók, amelyek felbontóképessége csekély, inkább csak a sötétben való tájékozódásra szolgál. A szemek között, a homlokon erednek a test hosszát rendszerint elérő, vékony, serteszerű csápok. Táplálékukat a csápokon levő szaglószerveik segítségével találják meg. A lábak egyszerű, hosszú járólábak. Járásuk fürge, fordulékony és igen gyors.
Rágó szájszerveik vannak, mindenevők. Potrohukon illat-, bűz- és egyéb mirigyek találhatók. Petéiket petetokban helyezik el.
Hazánkban az ember közvetlen közelében az alábbi meleg égövről származó csótányok fordulnak elő:

Német csótány

(Blattella germanica)

A német csótány 1-2 cm nagyságú, világos sárgásbarna vagy bizonyos fejlődési ciklusokban sötétbarna.

 

 

Konyhai csótány

(Blatta orientalis)

A konyhai csótány 2-3cm nagyságú, feketésbarna színű, petetokjában 16-18 pete található.

 

 

Amerikai csótány

(Periplaneta americana)
Ritkán fordul elő

Az amerikai csótány nagyméretű  (35-45 mm nagyságú), vöröses-barna színű rovar.
A petetokban elhelyezkedő peték száma a fajtól függően 12-56 között változik.

 

A német csótány tulajdonsága, hogy a petetokot a lárvák kikeléséig, 3-4 héten keresztül magával hordja. A konyhai csótány és az amerikai csótány viszont a petetokot csak 1-6 napig cipeli, ezt követően elhullajtja, amelyből a lárvák 2-4 hónap múlva kelnek ki.
Legrövidebb fejlődési ideje (0,5-1 év) a német csótánynak van, a másik két faj 1-3 év alatt válik ivaréretté.
Aktivitási idejük alatt állandóan táplálék után kutatnak, ilyenkor igen nyugtalanok, egy-egy helyen csak rövid időt töltenek, táplálkozásukat gyakran megszakítják. Mindenevők, a növényi és állati eredetű élelmiszert egyaránt elfogyasztják. Az éhezést jól tűrik, táplálék nélkül hetekig is életben maradnak. Folyadékigényük igen nagy, a szomjazást nehezen viselik el, víz hiányában napok alatt elpusztulnak.
Melegigényesek, a 25-30 °C hőmérsékletű helyeket kedvelik. Kitűnően másznak, a fényt kerülik, rejtett életmódot folytatnak.
Helyiségben a német csótány mindenhol előfordulhat, de főleg a magasabb helyeken tartózkodik, a másik két faj viszont inkább a padlószinthez közel, esetleg a lefolyókban, csatornákban tartózkodik.
Terjedésük döntően passzív módon történik, amikor a csótány, vagy annak petetokja élelmiszerrel és azok csomagolóanyagával kerül be a helyiségekbe. Az épületen belül a csővezetékek mentén, a szerelőszintek között, függőleges irányban aktívan is terjedhetnek.
A táv- és központi fűtés, illetve az állandó meleg igen kedvező feltételeket teremt elszaporodásukhoz. Rejtett életmódjuk miatt előfordulásukról csak akkor szerzünk tudomást, ha éjszaka a vizes helyiségekben (pl. konyhában, fürdőszobában, WC-ben) felkapcsoljuk a villanyt, illetve rejtekhelyükön megzavarjuk a csótányokat.

Meleg égövről származó, trópusi rovar, hazánkba az 1970-es években hurcolták be.
A nőstény (királynő, anya) 3,5-5 mm hosszú. Szárnyai vannak, amelyeket a sikeres párzás után elveszít. A hímek 3-4 mm nagyságúak, feltűnően feketék és mindig szárnyasak. A legnagyobb tömegben előforduló, szárnyatlan, 2-2,5 mm hosszú dolgozók igen vékony testalkatúak, vörösessárga színűek, sötétebb hátsó testvéggel. Szembetűnő, hogy a potroh szelvényei a torral kettős bütyökkel ízesülnek.
Az anya életében több száz petét rak le, melyekből a lárvák 5-6 nap alatt kelnek ki.
A lárvák fejlődéséhez 26 °C hőmérséklet és 80 %-os relatív páratartalom az optimális, ezen körülmények között a pete lerakásától az imágó megjelenéséig 35-42 nap telik el. Kedvezőtlen környezeti tényezők között a fejlődés időtartama elhúzódik. A dolgozók
50 napig, a hímek 2-3 hétig, az anya átlagosan 270 napig él.
Sok hangyafajtól eltérő tulajdonsága, hogy egy-egy fáraóhangya bolyban igen sok, néha több száz királynő élhet együtt, melynek feladata az utódok biztosítása. A hímek szerepe a királynő megtermékenyítésében van. A dolgozók a királynőket és a hímeket táplálják, az utódokat gondozzák. Mindenevők, bármely élelmiszert elfogyasztanak.
A bolyból szerveződnek egy, vagy több királynővel az ún. leánykolóniák, amelyek az eredeti bollyal továbbra is laza kapcsolatban maradnak.
Kolóniáját az épület falában alakítja ki, különösen a fűtő- és melegvízvezeték közelében, amely az optimális környezeti feltételeket biztosítja. Egyes esetekben a különféle berendezési tárgyakban (pl. szekrényben, ágyneműtartóban stb.) esetleg a hosszú ideig tárolt élelmiszerekben is képződhetnek bolyok. Tűvékonyságú járatai a csempefúgákban, a konnektordobozok és villanyvezetékek közelében, illetve a csővezetékek mentén, azok áttörési helyén vannak.
Az épületbe kizárólag passzív úton, a berendezési tárgyakban, vagy az élelmiszerekben levő bolyokkal jut be. Az épületek egyes szintjei között, a csővezetékek mellett aktívan terjed tovább.
Jelenlétét parányi mérete miatt csak akkor fedezzük fel, amikor már jelentős mértékben elszaporodott.

Kecskedarázs

(Paravespula vulgaris)
15-20 mm hosszú, hártyásszárnyú, fekete-sárgás rajzolatú.

 

Német darázs

(Paravespula germanica)
12-20 mm hosszú, a legközönségesebb faj, fészkét gyakran a talajban, lyukakban, kis rágcsálók elhagyott üregében építi ki. Melegben könnyen támad.

 

Lódarázs

(Vespa crabro)
18-40 mm hosszú, rozsdabarna színű, a hazai fajok közül a legveszedelmesebb. A legnagyobb államalkotó rovarfaj.

Teljes átalakulással fejlődnek. Tavasszal, általában áprilisban az áttelelt anya 10-20 pete lerakásával kezdi el a család kialakítását. 4-6 héten keresztül fészkét egyedül építi és lárvái táplálásáról is maga gondoskodik. A társas darazsak államokban, egyéves családokban élnek. Kizárólag a megtermékenyített anya telel át, a többi darázs ősszel elpusztul. Elsősorban ragadozó életmódot folytat, rovarokkal táplálkozik, de húst és gyümölcsöt is szívesen fogyaszt.

 

A darázs fullánkját nemcsak más rovarok testéből, hanem az emlősök és az ember bőréből is sérülés nélkül vissza tudja rántani. Mivel a potroh a torhoz rendkívül mozgékonyan ízesül, a darázs minden irányban hathatósan használja fegyverét. Ingerlékenyek, fullánkjukat főleg veszély esetén, gyakran nemcsak végszükségben használják.
A környezetünkben előforduló darazsak közül a kecskedarázsnak van jelentősége, mivel testfelülete az élelmiszer-látogatók közül mikrobiológiai szempontból a legszennyezettebb.

Fészkét a padláson, ablaktokok és fal találkozásánál, a föld alatt, vagy a növényzeten (bokrokon) alakítja ki. Építőanyagul mindig növényi anyagok, elsősorban farostok szolgálnak.

Az emberbolha hímje 2-2,5, míg a nőstény 2,5-3,5 milliméter hosszú , szárnyatlan rovar. Teste oldalról erősen lapított, szájszervei szúrásra és szívásra alkalmasak. A harmadik lábpár ugráshoz alkalmazkodott, de nem a comb, hanem a csípő fejlődött igen erőssé. A lábak két karomban végződnek, ezekkel kapaszkodik meg a gazdaállat szőrében. Teljes átalakulással fejlődik. A nőstény legfeljebb 400 petét rak. A lárvák kicsik, kukacszerűek, lábatlanok; repedésekben, padlórésekben, tapéták alatt és más hasonló rejtekhelyeken fejlődnek. Kedvező feltételek esetén (meleg és száraz környezet) évente több nemzedék is megjelenik.

Vándorpatkány

(Rattus norvegicus)

A vándorpatkány 18-25 cm hosszú, szürkésbarna, szürkésfehér hasú. Fülei rövidek, farka testhosszánál rövidebb, szőre gyakran szennyezett.

Föld alatti lyukakban, épületek félreeső részein, ritkábban a csatornában élnek, általában ott, ahol a közelben elegendő táplálék áll rendelkezésre és a hőmérséklet is megfelelő.
A nedves, a hűvös és a sötét környezetet kedveli, legszívesebben az épületek közvetlen közelében, földlyukakban él. Fészkét közvetlenül az épület alatt, védett helyen alakítja ki, de gyakran telepszik meg kész üregben, amelyet kibővít.

A nőstény patkány először kb. 7 hónapos korában, majd élete folyamán átlag 5 alkalommal ellik. Az utódok száma egy alomban 2-14 között mozog, átlagosan 7.
A vándorpatkány rendkívül szapora, optimális körülmények között egy patkány-párnak évente 400-800 utóda is lehet. Évente három fő szaporodási időszaka van, kora tavasszal, nyár elején és ősszel, egyes esetekben azonban 6-8 alkalommal is kölykezhet. Szexuális érése gyors, már három hónapos korában ivarérett. Ha életfeltételei kedvezőtlenné válnak, vagy túlszaporodik, más területre vándorol. Élettartama 2-3 év, de az egyedek többsége jóval előbb elhullik.

 

Házi patkány

(Rattus rattus)

A házi patkány 13-20 cm hosszú, barnás-fekete, sötétszürke hasú. Fülei hosszúak, farka a testénél hosszabb, szőre selymes fényű, tiszta.

A házi patkány az ember közvetlen környezetében él. Fészkét leggyakrabban nádfedeles házak padlásán, meleg, száraz helyen alakítja ki, főleg ott, ahol szemes terményt (pl. kukoricát stb.) tárolnak, de felhalmozott anyagok között is fészkelhet.
Kevésbé szapora, évente csak két időszakban ellik, de egyes esetekben négy alkalommal is kölykezhet.

Házi egér

(Mus musculus)

A házi egér 8-10 cm hosszú, sárgásszürkés-fekete, farka testhosszával megegyező.
A házi egér fészkét az épületen belül a falak mentén lyukakban, vagy régóta felhalmozott és nem bolygatott anyagokban alakítja ki. Keveset vándorol, ha kedvező életfeltételeket talál.

 

Güzüegér

(Mus musculus spicilegus)

A güzüegér 6-8 cm hosszú, palaszürke, hasa és lábai fehérek, farka a testhosszánál rövidebb.
A güzüegér szabadban szénakazalban, faodvakban él, de télen a hideg miatt, illetve táplálékszerzés céljából a kertes házakba, vagy raktárakba húzódik be, ahol fészkét a házi egérhez hasonlóan alakítja ki és azzal megegyező életmódot folytat.

Rendkívül szaporák, meleg helyen egész éven át szaporodnak. Egy-egy egérpárnak optimális körülmények között évente 1 000 ivadéka is lehet. Évente 5-6 alkalommal kölykeznek, szexuális érésük gyors, két hónap alatt már ivarérettek.
A nőstény egér kb. 2 hónapos korában ellik először, életében átlag 6 alkalommal. Az utódok száma almonként 6-13, átlagosan 6.
Fészkeiket papírral, ronggyal, vattával, vagy növényi részekkel bélelik ki. Elszaporodásuk mértéke a zavartalan fészkelés lehetőségétől és a táplálék mennyiségétől függ.
Élettartamuk 2-4 év, de a többség jóval előbb elhullik.